sehol sem lakom

Üdvözlöm a kedves olvasókat!

(hm...ez azt hiszem erős túlzás volt részemről így elsőre...)


Nos előre jelezném, hogy már több blog írási kísérletem is kudarcot vallott az elmúlt évek során, de sosem vagyok rest újra meg újra nekivágni ennek a nemes feladatnak. Talán most sikerül két bejegyzésnél messzebb jussak...nem lehet tudni...

Biztosan kíváncsiak vagytok/vagy, hogy miért az a címe, hogy -Sehol sem lakom- nos talán mert jelenleg ez a mondat jellemzi leginkább az életemet. Pillanatnyilag ugyanis még nem vagyok hajléktalan-bár ha így folytatom még az is megtörténhet- de nyilvánvaló tény, hogy nem lakom sehol, annak ellenére, hogy gyakorlatilag négy helyen is élek egyszerre. Talán az a legegyszerűbb ha leírom, hogy mi a helyzet.
Májusban felköltöztem kis országunk fővárosába, egy munka miatt a vidámparkban. Szerencsém, hogy apám itt lakik, és így nem kellett albérletet fizetnem. Előtte Szegeden éltem/élek. Igaz, hogy most Pesten vagyis pontosabban Budán lakom, minden személyes holmim a szegedi lakásban maradt pár ruhán kívül semmit nem hoztam fel. Itt egy szobám van (elég kicsi) nincs benne semmi más mint egy darab ágy, (normál méretű) egy darab íróasztal, kettő darab fa szék, egy zsámoly és két ruhatartó állvány (olyan bolti féle). Ez most így elmondva soknak tűnik, de nincs benne semmi otthonos. A ruháim az állvány ellenére bőröndben vannak vagy rossz szokásomhoz híven a földön időznek. A lakás többi része sem nevezhető éppenséggel otthonosnak. Élég csak annyit mondanom róla, hogy még csak tükör sincs. Szerencse, hogy a folyosón a szomszéd ajtaján van egy tükör... Na ez az egyik hely ahol "lakom"
Az amit leginkább otthonomnak tekintek a szegedi lakás természetesen, de ott jelenleg az egyik barátnőm lakik a cuccaimmal (szerencse, hogy ő mert ha más lenne...) no meg nem sokára egy idegen fiú is csatlakozik az albérlők sorához. Bevallom ez nem tölt el a felhőtlen öröm érzésével...
A harmadik hely ahol otthon lehetek Cambridge (UK) ugyanis itt lakik a családom. Az anyukám a három öcsém meg Zoli. Igaz, hogy ide csak 2-3 havonta jutok el jobb esetben, de minden bizonyossággal kijelenthetem, hogy ott érzem magam a legjobban otthon.
És ha ez még nem lenne elég akkor van egy negyedik lakás is és talán pont ebben az utolsóban töltöm leggyakrabban az időmet, itt lakik ugyanis az én Mr Darcyim.
Azt hiszem sikerült mindenkit meggyőznöm arról, hogy nekem tulajdonképpen milyen jó, hogy ilyen sok helyet magaménak érezhetek, de ne döntsön senki elhamarkodottan! Ugyan ki szeretne mindenhol és egyben sehol sem lakni? Én biztosan nem. Sajnos az a fajta ember vagyok aki utálja a változásokat ugyanakkor, minden porcikájával áhítja is őket. Hm...sosem állítottam, hogy normális vagyok.

Most hogy sikerült igencsak terjengősen kifejtem kezdetleges blogom címét, abba is hagynám ezt a bejegyzést és a következőben áttérnék egy másik témára.

Örültem hogy írhattam, már hiányzott...



Miss Eliza